Jelenlegi hely
Szervezeti és Működési Szabályzat
Mikóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének
10/2024. (X. 29.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
/módosításokkal egységes szerkezetben/
[1] Mikóháza Községi Önkormányzat törvényi keretek között, önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, ehhez szükséges a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása.
[2] Mikóháza Községi Önkormányzat Képviselő- testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, működési területe
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mikóháza Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye, levelezési címe: 3989 Mikóháza, Szabadság utca 10.
(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.mikohaza.hu
(4) Az Önkormányzat azonosító adatai:
a) törzskönyvi azonosító száma: 349569
b) törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett alapítás dátuma: 1990.09.30.
c) adószáma: 15349569-1-05
d) bankszámlavezető pénzintézet: MBH Bank Nyrt.
e) bankszámlaszáma: 54600339-18000139
f) KSH statisztikai számjele: 15349569-8411-321-05
(5) Az Önkormányzat bélyegzője: Az Önkormányzat hivatalos, kör alakú bélyegzőjén középen Magyarország címere található, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Községi Önkormányzat Mikóháza
(6) Az Önkormányzat működési területe Mikóháza közigazgatási területe.
(7) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei - a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala (Mikóházai Közös Önkormányzati Hivatal), a jegyző és a társulás - látják el.
2. Az önkormányzat jelképei
2. §
(1) Az Önkormányzat jelképei a címer, a zászló, melyek használatának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által alapított díszpolgári cím és egyéb elismerő címek adományozására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet tartalmazza.
3. Az Önkormányzat feladata, hatásköre
3. §
(1) Az Önkormányzat által ellátott feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése, valamint az egyéb ágazati jogszabályok rögzítik.
(2) A Képviselő- testület a 1. mellékletben foglaltak szerint hatásköreit a polgármesterre átruházza.
(3) A Képviselő- testület a 2. mellékletben foglaltak szerint hatásköreit a jegyzőre átruházza.
(4) A Képviselő- testület a 3. mellékletben foglaltak szerinti hatásköreit társulásaira átruházza.
(5) Az Önkormányzat által ellátott közfeladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(6) Az Önkormányzat az ellátandó közfeladatokon túlmenően önként vállalt feladatait az 5. melléklet tartalmazza.
(7) A Képviselő- testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat- és hatásköröket az Mötv. 42. §- a határozza meg.
(8) A jegyző rendszeresen köteles a képviselő- testületet tájékoztatni a képviselő- testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.
4. §
(1) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvénnyel (a továbbiakban: Njtv.) összhangban az alábbi működési feltételeket biztosítja a településen működő szlovák nemzetiségi önkormányzat számára:
a) az ülések megtartásához a Njtv. 80. § (1) bekezdés a) pontja szerinti helyiséget (Mikóháza Községi Önkormányzat Polgármesteri Iroda)
b) postai levelezési, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása
c) a nemzetiségi önkormányzat munkáját a jegyző által kijelölt ügyintéző segíti
d) a nemzetiségi önkormányzat adminisztratív feladatainak ellátása, meghívó, előterjesztések, jegyzőkönyvek elkészítése
e) fénymásolási, szkennelési, nyomtatási lehetőség biztosítása a Mikóházai Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban Közös Hivatal)
f) a nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek feltárása, azok előkészítése
g) pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási és iratkezelési feladatok ellátása.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötött megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
(3) A nemzetiségi önkormányzat elnöke az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület eljárását, valamint ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, a képviselő-testület részére javaslatot tehet.
(4) A polgármester az előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(5) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
(6) A véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos, jogvesztő határidő áll rendelkezésére.
4. A képviselő- testület tagjai
5. §
(1) A képviselő- testület tagjai a polgármester és a képviselők.
(2) A Képviselő- testületi tagok száma: 5 fő.
(3) A képviselő- testület tagjainak névsorát az 6. melléklet tartalmazza.
5. A képviselő-testület ülései
6. §
(1) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) Évente legalább hat alkalommal kell rendes ülést tartani.
7. §
(1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül kell összehívni, melyről a polgármester gondoskodik.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
8. §
(1) A Képviselő- testület ülésének összehívása rendkívüli ülés keretében is történhet.
(2) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv.- ben meghatározott eseteken túl
a) helyi népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén
b) olyan halaszthatatlan ügyben, melynek késedelmes tárgyalása jelentős hátránnyal járna (pályázat, pénzügyi jellegű ügyek)
c) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
d) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(3) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (2) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
(4) A rendkívüli testületi ülés összehívására vonatkozó indítvány a polgármesternél terjeszthető elő.
6. A képviselő-testületi ülések összehívása
9. §
(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő- testület üléseinek összehívására, vezetésére, ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester akadályoztatva van, akkor az alpolgármester jogosult.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő- testület üléseinek összehívására vagy vezetésére a korelnök jogosult.
(4) A képviselő-testület üléseit az Önkormányzat székhelyén a Polgármester Irodájában tartja.
(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
10. §
(1) A képviselő-testület ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik, melyet úgy kell megküldeni, hogy rendes ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés előtt legalább 1 nappal a meghívottak megkapják.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással
(3) A szóbeli meghívás esetében biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
(4) A meghívottak részére a meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(5) Az egyes napirendi pontokhoz meghívottak részére írásos előterjesztést csak azon napirendi ponthoz kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.
(6) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét, napját
b) az ülés kezdési időpontját
c) a javasolt napirendi pontokat
d) a napirendek előadóit
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a Képviselő- testület tagjainak,
b) a jegyzőnek, az aljegyzőnek,
c) a településen működő helyi nemzetiségi önkormányzat elnökének,
d) a napirendi pontok előterjesztőinek
e) azon szerveknek, személyeknek, akiknek tevékenységét a tárgyalt napirend érinti,
f) akiket az ülés összehívója megjelöl.
11. §
(1) A képviselő-testület ülésén a képviselő- testületi tagok szavazati joggal és tanácskozási joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt, aljegyzőt
b) a településen működő nemzetiségi önkormányzat elnökét,
c) az illetékes országgyűlési egyéni választókerület képviselőjét
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) a napirendi pontok előterjesztőit
b) az önszerveződő közösségek képviselőit
c) akinek a Képviselő- testület eseti tanácskozási jogot ad
(4) A Képviselő- testület zárt üléseire szóló előterjesztéseket kizárólag azok részére lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.
12. §
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület üléséről a meghívónak önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével a lakosságot tájékoztatni kell a 10. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint.
(3) A zárt ülésen az Mötv. –ben maghatározott személyek vehetnek részt.
7. A képviselő-testület ülésének vezetése
13. §
(1) A polgármester, illetve a 9. § (2)–(3) bekezdésében meghatározottak (a továbbiakban: ülésvezető) a képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatai:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
b) határozatképesség megállapítása,
c) javaslat a kiküldött napirendre, a napirend módosítására, a napirend elfogadtatása,
d) az ülés levezetése, a szó megadása vagy annak megtagadása,
e) a napirend tárgyalásának levezetése,
f) az esetleges vita összefoglalása,
g) a szavazás elrendelése,
h) a szavazás eredményének megállapítása
i) az ülés bezárása.
(2) Az ülés rendjének fenntartásáért az ülés vezetője felelős.
(3) Az ülésvezető:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít
c) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén az ülés helyének elhagyására is kötelezi
d) amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az ülést vezető az ülést határozott időre félbeszakítja.
14. §
(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
15. §
(1) Az ülésvezető előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen új napirendi pont felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
8. Az előterjesztés
16. §
(1) Előterjesztésnek minősül
a) a rendelet-tervezet
b) a határozati javaslat
c) a beszámoló
d) az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató
(2) Az (1) bekezdés b) - d) pontja szerinti előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet.
(3) Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell tekinteni.
17. §
(1) A testületi ülésre előterjesztést tehetnek:
a) a Képviselő- testület tagjai
b) a jegyző
c) az aljegyző
d) az Önkormányzat állandó bizottságai
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat
f) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke
g) akiket az előkészítés elkészítésére a Képviselő- testület felkér
h) magasabb szintű jogszabályban erre feljogosított szervezetek, személyek
(2) Az előterjesztéseknek a következő tartalmi és alaki elemeket kell tartalmaznia:
a) tárgy meghatározása
b) a tárggyal kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk
c) a téma ismertetése, amely tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazású
d) a jogszabályi háttér bemutatása
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt
i) határozati javaslat, határozati javaslatok,
j) annak szükségessége esetén rendelettervezet, rendelet-tervezet indoklása.
(3) A jegyző a Közös Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
9. Vita, szavazás
18. §
(1) Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
b) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonja a szót a felszólalótól.
(3) Az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak. A hozzászólás időtartama 2 perc. Ismételt hozzászólás engedélyezéséről az ülésvezető dönt.
(5) A vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adnia törvényességi jelzés megtételére.
(6) A testület- a szavazati arányok jegyzőkönyvi rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a napirend elfogadásáról
b) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról
c) a név szerinti szavazás elrendeléséről
d) informális bejelentések tudomásul vételéről
e) az interpellációra adott válasz elfogadásáról
19. §
(1) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében.
(2) A szavazás nyílt vagy az Mötv rendelkezései alapján titkos lehet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(3) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.
(4) Szavazati jog gyakorlásának az tekinthető, ha a jelenlévő képviselő igennel vagy nemmel szavaz, illetve tartózkodik.
(5) A Képviselő- testület név szerinti szavazást rendel el, ha azt jogszabály írja elő.
(6) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a testületi-tagok nevét és a jelenlévő „igen”, „nem”, illetve „tartózkodom” kifejezés bemondásával szavaz.
(7) A szavazatot a jegyző a névsoron tünteti fel és a szavazatokat összeszámolja, majd a névsort átadja az ülésvezetőnek. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki.
20. §
(1) A Képviselő- testület titkos szavazást tarthat bármely képviselő indítványára mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés elrendelésének is helye van.
(2) A titkos szavazás írásban történik, amelynek lebonyolításáról az adott ülésen eseti jelleggel megválasztott 3 tagú Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik.
(3) Titkos szavazás során a szavazatokat a szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével adhatják le a képviselő- testületi tagok.
(4) A titkos szavazás eredményét a Szavazatszámláló Bizottság elnöke szóban ismerteti, mely a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvbe kerül rögzítésre.
10. Interpelláció és kérdés
21. §
(1) A képviselőnek joga van a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérni, amelyre a képviselő- testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) Interpellációnak az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először az interpellációt kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását és a válaszadásra kötelezett annak eredményéről a képviselő testületet soron következő ülésén kell tájékoztatni.
(6) A képviselő az (1) bekezdésben meghatározottakhoz a feladatkörükbe tartozó ügyben kérdést intézhet.
(7) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás.
(8) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén azonnal vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni.
11. Döntéshozatal
22. §
(1) A Képviselő- testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Önkormányzati rendelet megalkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél
a) a Képviselő-testület tagja
b) a Képviselő-testület bizottsága
c) a jegyző
d) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke
e) mikóházi, választójoggal rendelkező személy
jogosult.
(3) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Közös Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(4) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módja az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
(5) A kihirdetett, valamint az egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendeleteket a Nemzeti Jogszabálytárba a kihirdetést követő 3 napon belül, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján 15 napon belül kell közzétenni.
(6) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.
(7) Az önkormányzati rendeletek jelölése a jogszabály kihirdetése során történő megjelölésről szóló rendeletben meghatározottak szerint történik.
(8) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
(9) A rendelet-nyilvántartás formája: A rendeletek évenként, sorszám szerint, növekvő sorrendben, a rendelet tárgyának megjelölésével.
23. §
(1) A képviselő-testület határozatainak jelölése a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló rendeletben meghatározottak szerint történik.
(2) A testület számozott határozatairól a jegyző évenkénti nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
24. §
(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
(3) A képviselő a személyes érintettséget köteles bejelenteni.
(4) A kizárásról a képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.
(5) Ha a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, figyelmeztetésben részesül.
12. Jegyzőkönyv
25. §
(1) A képviselő-testület üléséről 1 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli, aki a mellékletekkel együtt az ülést követő 15 napon belül a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi a kormányhivatalnak és évente lefűzi és elhelyezi a Közös Hivatal irattárában.
(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a meghívót és mellékleteit
b) a jelenléti ívet
c) az elfogadott rendelete(ke)t
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
13. Közmeghallgatás
26. §
(1) A közmeghallgatáson az állampolgároknak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek joga van közérdekű kérdést felvetni, és javaslatot tenni.
(2) A közmeghallgatást az Mötv. rendelkezési alapján évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban kell tartani.
(3) A közmeghallgatás időpontjára a polgármester tesz javaslatot, melyről a Képviselő- testület dönt.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő- testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Ha erre nincs lehetőség, akkor 15 napon belül írásban választ kell adni.
14. Lakossági fórum
27. §
(1) A polgármester vagy a képviselő- testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, az állampolgárok, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum időpontját és tárgykörét legalább 5 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(3) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
15. A képviselő jogállása
28. §
(1) A képviselők jogállására az Alaptörvény és az Mötv. 32. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
(2) Minden képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) A képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
(4) A képviselő az Mötv- ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles:
a) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
b) írásban vagy szóban előre bejelenteni, ha a képviselő-testületi vagy bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében
d) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni.
16. A képviselő díjazása
29. §
Az önkormányzati képviselő tiszteletdíját, juttatását az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben szabályozza.
17. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás
30. §
(1) A képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdése alapján vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2) A képviselői vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság tartja nyilván, gondoskodik annak megőrzéséről és kezeléséről.
(3) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság vizsgálja figyelemmel az Mötv.-ben foglaltakra, és annak eredményét előterjeszti a Képviselő- testület következő ülésére.
(4) A méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság vizsgálja figyelemmel az Mötv-ben foglaltakra, és annak eredményét előterjeszti a Képviselő- testület következő ülésére.
18. A képviselő-testület bizottsága, működése
31. §
(1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi bizottságot hozza létre: Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság.
(2) A bizottság tagjainak száma 3 fő.
(3) Az (1) bekezdése szerinti bizottság tagjainak névsorát a 7. melléklet tartalmazza.
(4) A bizottság elnökét a képviselő- testület választja meg a képviselő- testületi ciklussal egyező időtartamra.
(5) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.
(6) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.
(7) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A bizottság zárt üléseire a képviselő-testület zárt üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(10) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Hivatal látja el.
(11) A képviselő- testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre.
(12) Az eseti bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, valamint az erről szóló jelentésnek a képviselő- testület által történő elfogadásáig tart.
(13) Az eseti bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
19. A polgármester
32. §
(1) 1 A polgármester főállásban látja el feladatát.
(1a) 2 A polgármester felett a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) A polgármester díjazásának megállapításra a jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(3) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a korelnök részére juttat el.
(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek vagy az (3) bekezdésben meghatározott személynek.
20. Az alpolgármester
33. §
(1) A Képviselő- testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy fő alpolgármester választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) A Képviselő- testület a polgármester javaslatára, tikos szavazással, minősített többséggel, a polgármester munkájának segítésére, nem a képviselő-testület tagjai közül egy fő alpolgármestert választhat.
(4) Nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester ellátja a polgármester által meghatározott feladatokat.
21. A Közös Hivatal
34. §
(1)3 A Képviselő- testület Alsóregmec, Felsőberecki, Felsőregmec, Füzérradvány, Kovácsvágás, Mikóháza, Vágáshuta és Vilyvitány Községi Önkormányzatokkal kötött megállapodás szerint közös önkormányzati hivatalt működtet Mikóházai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, 3989 Szabadság u. 10. szám alatti székhelyen.
(2) A Közös Hivatal munkarendjét, működésének részletes szabályait a Közös Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás, valamint a tag önkormányzatok képviselő-testületei által elfogadott Mikóházai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
1 Módosította a 4/2025. (II.13.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. március 1 napjától.
2 Megállapította a 4/2025. (II.13.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. március 1 napjától.
3 Módosította a 4/2025. (II.13.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. március 1 napjától.
(3) A Közös Hivatal működésének ellenőrzésére, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt polgármesterekből álló Polgármesterek Tanácsát működtetnek.
(4)4 A Közös Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagolódik:
a) Felsőberecki Kirendeltség 3985 Felsőberecki, Kossuth L. u. 63.
b) Kovácsvágási Kirendeltség 3992 Kovácsvágás, Fő út 63.
c) Felsőregmeci Ügyfélszolgálat 3989 Felsőregmec, Szabadság út 5.
22. A jegyző, aljegyző
35. §
(1) A jegyzőt a polgármester nevezi ki az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján.
(2) A Közös Hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A jegyző ellátja az egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokon túl az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról
b) előkészíti a képviselő- testületi előterjesztéseket
c) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
d) a Közös Hivatal útján gondoskodik a képviselő- testületi határozatok végrehajtásáról
(4) A polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – határozatlan időre aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására külön megbízatás alapján a Közös Hivatal személyi állományában lévő képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselője kerül megbízásra.
23. Társulások
36. §
(1) Az Önkormányzat elsősorban kötelező feladatai hatékonyabb ellátására lép be társulásba, vagy alkot társulást más településekkel.
(2) Azon társulások jegyzékét, melynek tagja az önkormányzat a 8. melléklet tartalmazza.
(3) A társulás működésére a megállapodásban foglaltak az irányadóak.
24. Helyi népszavazás
37. §
A képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.
25. A képviselő-testület gazdasági programja
38. §
(1) A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el.
4 Módosította a 4/2025. (II.13.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2025. március 1 napjától.
26. Az önkormányzat vagyona
39. §
(1) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal, az üzleti vagyonnal való gazdálkodás előírásait, és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját önálló önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) Az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelemekről a jegyző önkormányzati vagyon-nyilvántartást vezet.
27. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
40. §
(1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik a vonatkozó jogszabályok szerint folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján.
(2) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátása egyéni vállalkozóval kötött feladat ellátási szerződésben foglaltak szerint történik.
28. Záró rendelkezések
41. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
42. §
Hatályát veszti Mikóháza Községi Önkormányzat Képviselő- testületének a képviselő- testület Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2020. (I.24.) önkormányzati rendelet.
Mikóháza, 2024. október 28.
Frankó Tamás s.k. dr. Danyi Zsuzsanna s.k.
polgármester jegyző
Záradék:
A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt önkormányzati rendelet 2025. február 13. napján kihirdetve.
dr. Danyi Zsuzsanna
jegyző
-
- 1.melléklet a 10/2024. (X.29.) önkormányzati rendelethez
Mikóháza Község Polgármesterére átruházott hatáskörök
- Dönt elemi kár miatt bekövetkező krízishelyzet miatt benyújtott rendkívüli települési támogatás iránti kérelmekről
- Dönt a temetési költségek enyhítésére nyújtandó rendkívüli települési támogatás iránt benyújtott kérelmekről
- Dönt a családban súlyos közlekedési baleset, családi tragédia bekövetkezése esetén rendkívüli települési támogatás iránt benyújtott kérelmekről
- Dönt rendkívüli települési támogatás iránt benyújtott kérelmekről, amennyiben a kérelmező bűncselekmény áldozatává vált
- Elbírálja a szociális célú tüzelőanyag támogatás iránt benyújtott támogatási kérelmeket
- Dönt a településkép védelméről szóló rendeletben szabályozott településképi véleményezési eljárás és településképi bejelentési eljárás megindítása iránt benyújtott kérelmekről, szükség esetén településkép-védelmi bírság megfizetésre kötelezésről”
-
- 2.melléklet a 10/2024. (X.29.) önkormányzati rendelethez
Mikóháza Község jegyzőjére átruházott hatáskör
-
-
- Dönt a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt induló közigazgatási hatósági eljárásban
- Dönt az ingatlanok házszámának megállapítása és megváltoztatása ügyében
-
-
- 3.melléklet a 10/2024. (X.29.) önkormányzati rendelethez
Mikóháza Községi Önkormányzat társulásaira átruházott hatáskörök
- Mikóházai Többcélú Intézményi Társulásra átruházott határkörök:
- az óvodai nevelés biztosítása
- háziorvosi alapellátás
- iskolabusz működtetése
- szociális- és gyermekétkeztetés biztosítása
- Hegyközi Területfejlesztési és Alapellátási Társulásra átruházott hatáskörök:
- házi segítségnyújtás
- idősek nappali ellátása
- szenvedélybetegek nappali ellátása
- fogorvosi alapellátás
- családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás ellátása
- településfejlesztési feladatellátás
- kulturális szolgáltatás és helyi örökségvédelem
- helyi környezetvédelem és természetvédelem, turizmus
- Abaúj-Zemplén Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök:
Dönt az állami hulladékgazdálkodási tevékenység végzéshez kapcsolódó létesítmény, eszköz és vagyonelemmel kapcsolatos fejlesztések, beruházások tárgyában.
-
- 4.melléklet a 10/2024. (X.29.) önkormányzati rendelethez
Az Önkormányzata által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási
tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és – működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
045120 Út, autópálya építése
045130 Híd, alagút építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
047310 Turizmus igazgatása és támogatása
051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
063010 Vízügy igazgatása
064010 Közvilágítás
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
102031 Idősek nappali ellátása
102032 Demens betegek nappali ellátása
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
-
- 5.melléklet a 10/2024. (X.29.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzat önként vállalt feladatai
6.melléklet a 10/2024. (X.29.) önkormányzati rendelethez
- Civil szervezetek támogatása
- Egyházak támogatása
- Sportszervezetek támogatása
- Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatás
- Települési támogatás nyújtása
A Képviselő- testület tagjainak névsora
- Frankó Tamás polgármester
- Patkó Csaba alpolgármester
- Hutkai Dánielné képviselő
- Tamás Balázs képviselő
- Vanek Tünde képviselő
7. melléklet a 10/2024. (X.29.) önkormányzati rendelethez
Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság tagjainak névsora
-
-
-
- Hutkai Dánielné elnök
- Tamás Balázs tag
- Vanek Tünde tag
-
-
8. melléklet a 10/2024. (X.29.) önkormányzati rendelethez
Társulások jegyzéke:
- Mikóházai Többcélú Intézményi Társulás
- Hegyközi Területfejlesztési és Alapellátási Társulás
- Abaúj-Zemplén Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás