• Magyar
  • English

Malomtanya Étterem

Pincetulajdonosok Egyesülete

ZemplÉN Info

Széchenyi 2020

Szechenyi2020

Magyar Falu Program

Mikóháza belterületi vízrendezés

Belterületi vízrendezés

FUTURA, Mosonmagyaróvár

Jelenlegi hely

Címlap

Szervezeti és Működési Szabályzat

Mikóháza Községi Önkormányzat képviselő-testületének
5/2011. (IV.14.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Mikóháza Községi Önkormányzat képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a szervezeti és működési rendjéről a következőket rendeli el:
    
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Mikóháza Községi Önkormányzat / továbbiakban: Önkormányzat/.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3989 Mikóháza, Szabadság u. 10.
(3) Az önkormányzat törzskönyvi azonosító száma: 349569
      Törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett alapítás dátuma: 1990.09.30.
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Mikóháza Községi Önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala (Körjegyzőség Mikóháza) látják el.

2. §

(1)Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat jelképei használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat pecsétje: Az Önkormányzat hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

 Községi Önkormányzat Mikóháza  

(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

A település ünnepei:
 - március 15.:        Nemzeti Ünnep
- augusztus 20.:        Államalapítás Ünnepe
 - október 23.:        Nemzeti Ünnep

(4) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot. A díszpolgári cím és a Mikóházáért emlékérem adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre
3. §
Az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdésében foglaltak közül a gazdasági programban maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

4. §
Az önkormányzat az Ötv. 8. § (4) bekezdésén túlmenően nem lát el önként vállalt feladatokat.

5. §
A körjegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.
6. §
A képviselő-testület a feladatait az Ötv. 9. § (1)–(3) bekezdése szerint látja el, egyes hatásköreit önkormányzati rendelettel a polgármesterre ruházza át.

7. §
Az Ötv. 10. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a)    a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az
 alapilletmény meghatározása,
b) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
c) hitelfelvétel,
d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet
A képviselő-testület működése

8. §
(1) A Képviselő- testületi tagok száma: 5 fő. A képviselő- testület tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

A képviselő-testület ülései
9. §
(1) Évente legalább hat alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a körjegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
-    a testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei, a napirendi pontok előadóit
-    az előkészítésben résztvevők felsorolását
-    a napirend előterjesztőjének (felelősének) a megjelölését
-    az előterjesztések elkészítésének határidőit
-    a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását
-    egyéb szervezési feladatok rögzítését, pl: közmeghallgatások, fórumok rendezése, munkaértekezletek, fogadóórák tartása.

10. §
(1) Rendkívüli ülést kell összehívni legkésőbb 15 napon belül
a) az Ötv. 12. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról
    dönt,
c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

 A képviselő-testületi ülések összehívása
11. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.
(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.
(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

12. §
A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

13. §
(1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
(2) A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.

14. §

(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A képviselő- testületi tagok részére a meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt
 5 nappal ki kell küldeni.
(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a körjegyzőnek,
c) a településen működő kisebbségi önkormányzatok elnökeinek,
d) a nem állandó meghívottaknak,
da) az előterjesztőknek és
db) akiket az ülés összehívója megjelöl.

15. §
(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

16. §
(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a körjegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) a településen működő kisebbségi önkormányzat elnökét,
d) az illetékes országgyűlési képviselőt,
e) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

17. §
A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
    b) a meghívó közzététele a település honlapján.

A képviselő-testület ülésének vezetése
18. §
(1) A polgármester a képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatai:
    a) megállapítja, hogy a testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
 b) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése; az ülés megnyitása és berekesztése
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyilvános/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként
     ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása; figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a napirendtől, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót,
  eb) a vita összefoglalása,
  ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
 ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
 ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) félévente tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

19. §
(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
20. §
(1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen, a javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.


Az előterjesztés
21. §
(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új, napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(2) A képviselő-testület ülésére írásban vagy szóban kerül benyújtásra az előterjesztés. Az írásos előterjesztést lehetőség szerint a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(3) Polgármester engedélyezheti kivételes esetben a szóbeli előterjesztést is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(4) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni.

22. §
(1) Az előterjesztések lehetséges tartalmi és alaki elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi
döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
b)    a téma ismertetése, amely tömör,az érdekeltek számára világos megfogalmazású,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére
gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó tartalmi elemeket.
(3) A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai
a) a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,
b) a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselő testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.
23. §
(1) Az írásos előterjesztéseket a körjegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(2) A körjegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

Sürgősségi indítvány
24. §
(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára minősített szótöbbséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:
a.) a sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: az alpolgármester, a bizottságok elnöke, a képviselők, a körjegyző, a kisebbségi önkormányzat elnöke. A sürgősségi indítvány akkor kerülhet a testületi ülésre, ha a tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester is összehívná a képviselő- testület ülését.
b.) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését a napirend lezárása után vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
c.) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni.
(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 22. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.

    Vita, szavazás
    25. §
    (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a.) A polgármester vagy bármelyik képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, a javasolt napirendi pontok törlésére. Erről a képviselő testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
    b.) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
    c.) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.
    (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc és a vitában mindenki csak egyszer kaphat szót. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.
    (3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
    (4) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak. A hozzászólás időtartama 2 perc. Ismételt hozzászólás engedélyezéséről a polgármester dönt.
    (5) Az önkormányzati bizottság, valamint a képviselő- testület tagjai bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő- testülethez.
    (6) Az előterjesztő- figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
    (7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
    (8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület –az elhangzás sorrendében.
    (9) A vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
    (10) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.
    (11) „Személyes megjegyzés„ bejelentésével kérhet szót a polgármestertől a döntéshozatal után az, aki a vitában ellene szól, sérelmesnek vélt megjegyzést kíván elhárítani, vagy hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.
    (12) A testület- a szavazati arányok jegyzőkönyvi rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:
    - a jegyzőkönyv-vezető és jegyzőkönyv hitelesítők személyéről
    - a napirend elfogadásáról
    - a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
    - a név szerinti szavazás elrendeléséről
    - informális bejelentések tudomásul vételéről,
    - interpellációra adott válasz elfogadásáról.
    
    26. §
    (1) Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha:
    a.) azt a törvény írja elő,
    b.) ha a jelenlévők többsége kezdeményezi,
    c.) azt a polgármester és a bizottsági elnökök kérik.
    Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.
    (2) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a körjegyző olvassa a testületi-tagok nevét és a jelenlévő igen/nem, illetve tartózkodom, bemondásával szavaz.
    (3) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt valamelyik képviselő méltányolható okból kéri, és azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja, akkor az elnök a szavazást köteles megismételni.
(4) A képviselő-testület számozott határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos növekvő sorszámmal kell ellátni a következők szerint:
Mikóháza Községi Önkormányzat képviselő-testületének ...../..... (..... .....) határozata a tárgy valamint a  felelős és határidő megjelölésével.
    (5) A testület számozott határozatairól a körjegyző évenkénti nyilvántartást vezet.
    (6) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
    (7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester köteles félévente beszámolni és a végre nem hajtott határozatok tekintetében javaslatot tenni a határozat hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, illetve a végrehajtási határidő módosítására.
    (8) A határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
    - a végrehajtás eredményét,
    - a végzett gazdasági és településpolitikai kihatást,
    - az esetlegesen akadályozó tényezőket és azok hatását,
    - szükség szerint a módosításra vagy további intézkedésre vonatkozó javaslatot,
    - a határozat végre nem hajtásának okát,
    - a mulasztásért felelős személy megjelölését, a felelősségre vonásra tett intézkedést vagy az erre vonatkozó javaslatot.
    
    Titkos szavazás
    27. §
(1) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(2) A titkos szavazás írásban történik, amelynek lebonyolításáról az adott ülésen megválasztott Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik.
(3) Titkos szavazás során a szavazatokat a borítékban helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével adhatják le a képviselő- testületi tagok.
(4) A titkos szavazás eredményét a Szavazatszámláló Bizottság elnöke szóban ismerteti, mely a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvbe kerül rögzítésre.
(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő- testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.
(6)A szavazatok összeszámlálásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, a szavazást meg kell ismételni.
(7) Az alpolgármestert a képviselő- testület titkos szavazással választja.
    
    Kérdés
    28. §
    (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás.
    (2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén azonnal vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni.
    
    Interpelláció
29. §
 (1) A képviselőnek joga van az Ötv. 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott interpellációs joggal írásban élni.
(2) Interpellációnak az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 15 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először az interpellációt kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását és a válaszadásra kötelezett annak eredményéről a képviselő testületet soron következő ülésén tájékoztatni.

     Jegyzőkönyv
    30. §
    (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Ötv. 17.§ (1) bekezdésén túl:
    - az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás)
    - az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját
    - az ülés helyét és időpontját
    - az ülésen megjelent és az ülésről távolmaradó képviselők nevét,
    - a képviselő- testületi tag hozzászólásának lényegét, röviden megfogalmazva a hozzászóló nevének rögzítésével
    - a képviselő- testületi tag által a jegyzőkönyvben rögzíteni kért hozzászólását, véleményét
    - a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket)
    - az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat
    - aláírásokat, dátumot, pecsétet.
    (2) A jegyzőkönyv eredeti példányát a körjegyző kezeli. A körjegyző a jegyzőkönyvet és a mellékleteket (meghívó; írásos előterjesztések; rendeletek és határozattervezetek egy-egy példánya; jelenléti ív; a képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólás) évente lefűzi és elhelyezi a Körjegyzőség irattárában.
    (3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) Az Ötv. 17. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a körjegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni a Körjegyzőségen, a hivatali nyitvatartási idő alatt. A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról a betekintést kérő – térítési díj ellenében – másolatot kérhet.
    (5) A határozatok és rendeletek évenkénti nyilvántartásáért a körjegyző a felelős.
    
Önkormányzati rendeletalkotás
    31. §
(1) Rendelet alkotását az Ötv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az alpolgármester, a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság az elnöke útján, a körjegyző, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a civil szervezet vezetője írásban kezdeményezi a polgármesternél. A polgármesternek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.
(2) A képviselő- testület meghatározza a rendelet előkészítésének menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét. Az előkészítéssel megbízza valamely bizottságát, vagy külön bizottságot hoz létre.
(3) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét lehetőség szerint 15 napra hirdetmény útján nyilvánosságra hozza. Ezután a tervezetet a testület elé kell terjeszteni.
(4) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a körjegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(5) A rendelet- tervezetet véleményezés céljából be kell terjeszteni az önkormányzat illetékes bizottságához.
(6) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módjai
a) az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
b) a település honlapján való közzététel.

32. §
(1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Mikóháza Községi Önkormányzat képviselő-testületének
...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete
a ...........................................-ról.
(2) A körjegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
A rendelet-nyilvántartás formája: A rendeletek évenként, sorszám szerint, növekvő sorrendben, a rendelet tárgyának megjelölésével.
(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
    
    IV. FEJEZET
    Lakossági Fórumok
    
    33. §
    
(1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás céljából évente polgári gyűlést lehet összehívni.
(2) A polgári gyűlésről feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. A feljegyzést a polgármester és a körjegyző írja alá.
(3)     A közmeghallgatás fontosabb szabályai:
a.) a közmeghallgatást a polgármester vezeti,
b.) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(4) A lakossági fórumok helyéről és idejéről a lakosságot legalább 5 nappal korábban értesíteni kell (hirdetmények kifüggesztése útján).
(5) Általános közmeghallgatást kell tartani az Ötv. 13. §-ában foglaltak szerint.
(6) A közmeghallgatás a polgári gyűléssel is összekapcsolható.
(7) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(8) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(9)A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgároknak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek joga van közérdekű kérdést felvetni, és javaslatot tenni.
(10)A polgármester akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet
A települési képviselő

34. §
A települési képviselő eskü letételének megszervezése a körjegyző feladata.

35. §
A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a)    tevékenyen részt venni a képviselő- testület munkájában,
b)    felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c)    bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál,
d) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
e) írásban vagy szóban előre bejelenteni, ha a képviselő-testületi vagy bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
f) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
g) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

36. §
A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

37. §

A települési képviselők névsorát és lakcímét a 2. függelék tartalmazza.

VI. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai


38. §
(1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.
(2) A bizottságok tagjainak száma 3 fő

39. §
A képviselő-testület bizottságai
a .) Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság
b.)  Közbeszerzési Bizottság

40. §
A bizottságok feladatainak jegyzékét a 2. melléklet, a képviselő-testület állandó bizottságait és tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.

41. §
A képviselő- testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő- testület által történő elfogadásáig tart.

42. §
A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

43. §
(1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.
(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.
(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A bizottság zárt üléseire a képviselő-testület zárt üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

44. §
(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá, távolléte esetén a jelenlévő bizottsági tagok.
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
(3) A bizottság döntéseiről a körjegyző évenkénti nyilvántartást vezet.
(4) A bizottság ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

VII. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző

A polgármester
45. §
(1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(2) A polgármester tiszteletdíját a jogszabályi keretek között a képviselő-testület állapítja meg.

46. §
(1) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt – korelnök – képviselőnek juttatja el.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (1) bekezdésben meghatározott személynek.

47. §
A polgármester az Ötv. 35. §-ában meghatározott feladatokon túl az alábbi feladatokat látja el:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a körjegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
e) fogadóórát tart,
f) nyilatkozik a sajtónak.

Az alpolgármester
48. §
(1)Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(2) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról legalább félévente, vagy szükség szerint beszámol a polgármesternek.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése
49. §
(1)    A polgármester tartós akadályoztatása esetén helyettesítésére az alpolgármester jogosult.
(2)    Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.
(3)    Tartós akadályoztatásnak minősül:
a.) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b.) tisztségből való felfüggesztés,
c.) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.    

A körjegyző
50. §
 A körjegyző az Ötv. 36. § (2) bekezdésben valamint 40.§ (2) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a)    tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
b) tájékoztatja a képviselő-testületet a Körjegyzőség munkájáról, az ügyintézésről,
c) gondoskodik a Körjegyzőségen dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

Az aljegyző
51.§.
(1) A képviselőtestület a körjegyző javaslatára – a körjegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a körjegyző helyettesítésére, a körjegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) Feladatkörét a körjegyző határozza meg, melyről tájékoztatja a képviselőtestületet.

VIII. Fejezet
Társulások
52.§

(1)Az önkormányzat elsősorban kötelező feladatai hatékonyabb ellátására lép be társulásba, vagy alkot társulást más településekkel.
Jelenlegi társulások jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.
(2) A társulás működésére a megállapodási szerződésben foglaltak az irányadóak.
A szerződés, megállapodás felülvizsgálatát, ha szükséges a testület évente egy ízben javasolja a társulás által működtetett bizottság felé.

IX. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
53. §
(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

X. Fejezet
Vagyonnyilatkozat
54. §
(1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.
(2) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

XI. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
55. §
A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

XII. fejezet
Az önkormányzat vagyona
56. §
(1)     A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500.000,- Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.
(2)    A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges.
(3)    Hitelt a polgármester csak a képviselő-testület külön felhatalmazásával, jóváhagyásával, valamint a körjegyző ellenjegyzésével vehet fel.
(4)    A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat a lakossági fórumon.
(5)    A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét

XIII. fejezet
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése


57. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben más szervek is ellenőrizhetik.
(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) és a Belső ellenőrzés biztosítja.

XIV.fejezet
Záró rendelkezések
58. §

Ez a rendelet 2011. április 16-n lép hatályba.
Hatályát veszti 2011. április 15-n Mikóháza Községi Önkormányzat képviselő-testületének 5/2007. (IV.11.), 8/2007. (VIII.23.) valamint 13/2009. (X.13.) önkormányzati rendelete.

Frankó Tamás                  dr. Vitányi Eszter
 Polgármester                     körjegyző

Záradék: Ezt a rendeletet 2011. április 14. napján kihirdettem.

Dr. Vitányi Eszter
    körjegyző
                            

Mellékletek jegyzéke

1.melléklet        Az önkormányzat végrehajtó szervének, a Körjegyzőségi Hivatalnak a szervezeti felépítése és működésének rendszere    

2.melléklet        A képviselő-testület bizottságainak feladatait tartalmazó jegyzék
  
    
Függelékek jegyzéke

1. függelék        Társulások jegyzéke

2. függelék        A települési képviselők névsora, lakcíme
    

3. függelék        A képviselő-testület állandó bizottságai, és tagjainak névsora

4. függelék         Az önkormányzat szakfeladat rendje

5. függelék        A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámok

6.függelék               Az önkormányzat költségvetési szervei, gazdálkodási jogkör szerinti
            bontásban

7.függelék         A feladatellátás rendjének szabályzat

8.függelék        FEUVE és az ellenőrzési nyomvonalról alkotott szabályzat,
                                    Szervezeti ábra

9. függelék        Feladat- és hatáskör csoportok

10.függelék        Vállalkozási és egyéb feladatok  

l. függelék

Társulások

Az önkormányzat társulásban, vagy együttműködési megállapodás alapján működtetett feladatai :
1./ Sátoraljújhelyi Kistérség Többcélú Társulása
    –  területfejlesztés ,  
    -  belső ellenőrzés
    -  mozgókönyvtár  

2./ Sátoraljaújhelyi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátás Szolgáltatási
    Tárulása  

     - házi segítségnyújtás
    – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
    - támogató szolgálat  
    - családsegítés és gyermekjóléti szolgálat

3./ Körjegyzőség – államigazgatási és hatósági feladatok
     Mikóháza

4./ Fogorvosi szolgálat működtetése
     

5./ Háziorvosi Szolgálat közös fenntartása  
      

6./ Körzeti hétvégi ügyelet – megállapodás alapján
      Pálháza

7./ Általános Iskolai Intézményfenntartó Társulás
     Sátoraljaújhely

8./ Óvodai Intézményfenntartó Társulás
     Sátoraljaújhely

9./ Nappali Szociális Ellátást Fenntartó Társulás

2.    függelék

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK NÉVSORA, LAKCÍME

1.    Frankó Tamás        polgármester        3989, Mikóháza, Árpád u. 43.
2.    Patkó Csaba            alpolgármester    3989, Mikóháza, Arany J. u. 2.
3.    Hutkai Norbert        képviselő        3989, Mikóháza, Gábor Áron u. 53.
4.    Szalkó Ernő                   képviselő        3989, Mikóháza, Szabadság u. 85.
5.    Varga Zsolt        képviselő        3989, Mikóháza, Rákóczi u. 6.

 
 3. függelék

A képviselő-testület állandó bizottságai, és tagjainak névsora:

Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság

Szalkó Ernő             elnök
Hutkai Norbert         képviselő
Varga Zsolt              képviselő

    
Közbeszerzési Bizottság

       elnök
        tag
        tag
 

magyar